Programok

Galkó Bence Villon estje - Nagy testamentum

2014. február 18.

Helyszín: Művelődési Ház

Galkó Bence színművész Villon estje a harkányi művelődési házban 2014. február 18-án, kedden, 18.00 órakor

Belépő: 1000 Ft

François Villon A középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költője. A lírai költészet formai elemeit felhasználó, de témaválasztásában inkább a dolgok fonákját bemutató balladái és zsargonban írt versei hűen tükrözik magát a kort, a művelt költő hányatott, bűnös életét, mély vallásosságát. A későbbi romantikus szerzők benne látták az „elátkozott költők” előfutárát.

Őstörténet

Dr. Czeglédi Katalin nyelvész: Nyelvünk és őstörténetünk

Vitathatatlan, hogy a nyelvünk és őstörténetünk szoros összefüggésben van egymással. Logikus, ha a nyelvünket nem a maga valóságában ismerjük meg, azaz téves információkat gyűjtünk illetőleg hamisakat állítunk róla s ebből őstörténeti következtetéseket vonunk le, az őstörténetünkről sem mondunk igazat. Sajnos, az utóbbi kb. 150 évben ez jellemzi a magyar akadémiai álláspontot, ráadásul az őstörténeti segédtudományok – régészek, néprajzosok, népzene kutatók, genetikusok stb. - képviselőinek a nyelvészek álláspontját kellett volna, kellene igazolni, amely nem sikerül.

Az akadémikusaink és követőik létrehoztak egy feltételezéseken alapuló, nem bizonyított, sohasem létezett uráli nyelvcsaládot, amelybe tagként besorolták a magyar nyelvet. Megírtak egy nem működő, feltételezett finnugor nyelvtant és erre alapozták a magyar nyelvtant. Logikus, hogy ez a magyar nyelvtan sem működik, tele rakták kivételekkel, nincs egy hibátlan szóetimológia, olyan nyelvtani elemekről és úgy írnak, ahogyan vagy egyáltalán sohasem létezett. Következésképp nemcsak egy hibás magyar nyelvtant írtak, hanem téves alapokra helyezték a nyelvi kapcsolatainkat is. A magyar sohasem volt a feltételezett uráli nyelvcsalád tagja, a szókészletünk és a nyelvtani elemeink egy része nem lehet ősi örökség a feltételezett uráli, finnugor vagy ugor egység korából. A másik rész nem jövevényszó az ótörökből, szlávból stb. Ráadásul nem beszélhetünk csuvasos típusú ótörök jövevényszavakról sem. A bolgár és a csuvas egymáshoz való viszonya is téves feltételezéseken alapul. Helytelen alán, oszét stb. iráni jövevényszavakról beszélni. A fent említett nyelvekkel való egyezés oka az, hogy a szálak a magyarok eleihez és a rokonaihoz (szkíták, hunok stb.) vezetnek. Mindezt az elmúlt 40 évi kutatásaim alapján igazolom. Az előadásomon ebből kívánok ízelítőt nyújtani.

Vissza a programokhoz