Máriagyűd Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye.
A kéttornyú, barokk sílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették ferences szerzetesek. A mai templom elődje egy Árpád-kori fatemplom volt , mely a török korban leégett. A gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Basilica Minor rangot a templom 2008-ban kapott. Máriagyűd a hazai kulturális hagyományokon alapuló, El- Camino-hoz hasonló Magyar Zarándokút végpontja. A 420km hosszú Zarándokút Esztergomból egészen Máriagyűdig kapcsolja össze az ország szent helyeit.
A község hazánkban elsőként 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett. A falu katolikus templomát a Batthyány család építtette, és 1816-ban Szt. Erzsébet tiszteletére szenteltette fel.
A terület leghíresebb kincsei -az érintetlen természet mellett- a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek, festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyőfára temperával festett díszítőelemek szimbólumrendszerei az ősi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.
A siklósi református egyház - a helyi hagyomány szerint - egyidős a magyarországi reformációval. A dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött a mai Sátoraljaújhelyre, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt akkoriban.
@2020 | Design és fejlesztés: Make IT Online