Máriagyűd Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye.
A kéttornyú, barokk sílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették ferences szerzetesek. A mai templom elődje egy Árpád-kori fatemplom volt , mely a török korban leégett. A gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Basilica Minor rangot a templom 2008-ban kapott. Máriagyűd a hazai kulturális hagyományokon alapuló, El- Camino-hoz hasonló Magyar Zarándokút végpontja. A 420km hosszú Zarándokút Esztergomból egészen Máriagyűdig kapcsolja össze az ország szent helyeit.
A Villányi-hegység térsége kultúrtörténeti emlékei, méltán híres borai mellett természeti kincsekben is kiemelkedően gazdag. A terület különleges természetföldrajzi helyzetének köszönhetően egyedi, mediterrán hatásokat tükröző, gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhet, melyben számos ritka és védett faj is megtalálható. A természetkedvelő látogatók élményben gazdag túrát tehetnek a Szársomlyón vagy a Kelet-Dráva vadregényes árterein.
Az eredetileg Szent Annának (Szűz Mária édesanyjának) szentelt templom már 1333 körül itt állhatott, melyről egy írásos forrás tesz említést.
A siklósi református egyház - a helyi hagyomány szerint - egyidős a magyarországi reformációval. A dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött a mai Sátoraljaújhelyre, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt akkoriban.
@2020 | Design és fejlesztés: Make IT Online